7.6. Erika

Művészetterapeuta vagyok. Egy gimnáziumban dolgoztam Magyarországon, Budapesten, és most Ausztriában, Bécsben is iskolában dolgozom. Az iskolák és a gyerekek mindenhol nagyon hasonlóak, de azért vannak különbségek is. Szeretem a munkámat, mindig találok benne valami érdekeset.

A munkanapjaim sem egyformák, mindig más az időbeosztásom. Reggel én kelek fel először, utána a férjem és a gyerekek. Együtt reggelizünk, a gyerekek és a férjem teát isznak, de én a kávét szeretem. Fél kilenckor indulunk az óvodába. A munkahelyemre körülbelül fél tízre érek be. Beszélgetek egy kicsit a kollégáimmal, és elkezdem a munkát a gyerekekkel. Nagyon változatos, mindig történik valami. A munkahelyemen csak németül beszélek.

Általában délután négyig vagyok az iskolában. Rollerrel megyek az óvodába a gyerekekért. Késő délután is tartok még egy foglalkozást a helyi magyar egyesületnél. Itt persze magyarul beszélek. Utána gyorsan bevásárolok, és hazamegyek. A gyerekek kilenckor fekszenek le. Mindig mesélek nekik egy mesét. A nagyszülőkkel általában hétvégén szkájpolunk.

Este elolvasom a híreket az interneten, rajzolok és festek. Sokszor tanulok valami újat. Sajnos gyakran éjfél után fekszem le aludni.