Áder János beszéde az ENSZ-klímacsúcson New Yorkban, 2019.09.23
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Hány fok van ebben a teremben? Tizenhét? Tizennyolc? Reggel óta arról beszélünk, hogy mit kell tenni a klímaváltozás ellen. De hogyha ennek a teremnek a hőmérséklete csak két három fokkal magasabb lenne, akkor mennyivel kevesebb energiát használnánk föl? Mennyivel kevesebb lenne a kibocsátás? És mennyivel jobban éreznék magukat a hölgyek, akiknek nem kellene takarót vagy pulóvert magukra venniük! Nos…
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor António Guterres főtitkár úr összehívta a mai tanácskozást, világossá tette, hogy a tagországoktól kézzelfogható vállalásokat és nem üres ígéreteket vár. Főtitkár úr kezdeményezése azért is indokolt, mert a Párizsi Megállapodás óta – amit egyébként Magyarország az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikált – tehát a Párizsi Megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-dioxid-kibocsátása. Így sajnos távolabb kerültünk a 2015-ben közösen elfogadott céltól.
Három kérdésre szeretnék kitérni felszólalásom során: Hol tart Magyarország klímateljesítménye? Hova akarunk eljutni? Mit fog Magyarország ezért tenni?
Hol tart Magyarország klímateljesítménye? Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy energiafogyasztásunk is csökkent – ugyanakkor a gazdasági teljesítményünk jelentősen nőtt. Tavaly 0,6 százalékos kibocsátás-csökkentés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP. Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között. (Az Egyesült Államoké több mint háromszoros egyébként a magyarénak.) Magyarország 24 legnagyobb városa az elmúlt években csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagjai az Under2-nak.
Hová tartunk? Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, hogy a lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsássunk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők (növényzet, talaj, víz) semlegesíteni tud.
Mit tesz Magyarország e cél elérése érdekében? Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését. A három intézkedés együttes hatása, hogy a magyarországi áramtermelés több, mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
Épületeink energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítjuk. 2030-ra minden 25 ezer főnél népesebb városunkban a közösségi közlekedésben már csak elektromos autóbuszokat fogunk használni.
Folytatjuk erdőtelepítési programunkat. Az elmúlt száz évben a magyarországi erdőterület nagysága a kétszeresére nőtt. 2050-re az erdőterületek nagyságát 30 százalékkal növeljük.
Végül: szeretném mindannyiuk figyelmét felhívni – mindannyiuk figyelmébe ajánlani – a Virtuális Erőmű Programunkat, ami tíz esztendője indult. Lényege és filozófiája: az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelünk. Az a legkörnyezetbarátabb energia, amit fel sem használunk. A program célja: az energiahatékonyság javítása magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél.
A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi paksi atomerőmű teljesítményének egynegyede. Másként fogalmazva: a magyarországi áramfogyasztás hat százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk.
A programot Olaszországban, Nagy Britanniában, Romániában is elkezdték használni. Reméljük hasonlóan sikeres lesz, mint Magyarországon.
Szeretném önöket tájékoztatni, hogy Magyarország 2019-21 között közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek részeként a Zöld Klímaalapot is támogatja.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Guterres főtitkár úrnak igaza van. A klímára nyilatkozatok, kommunikációs versenyek nem hatnak, hanem csakis végrehajtott programok. Magyarország jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön. Ha mindenki hasonlóan cselekszik, van remény.
