A szórakozott tudós
Kilencedik fejezet 161. oldal
Tudósok és találmányok
Először csináld meg a feladatot, majd utána hallgassd meg a szöveget.
A tudósokról állítják a viccek, hogy szórakozottak.
Ez túlzás, de az a tudós, akinek az esetét el akarom mondani, kivételesen csakugyan szórakozott volt.
Volt ennek a tudósnak egy egyemeletes, kis villaszerű háza. Fél évvel ezelőtt vette, amikor megnősült. A ház földszintjén volt a laboratórium és a könyvtár, az emeleten a lakás. Itt, ebben a villában élt és dolgozott a tudós.
A napokban a tudósnak el kellett utaznia, hogy egy külföldi tudományos intézetben előadást tartson. Ahelyett, hogy megnézte volna a menetrendet, az asszisztensétől kérdezte meg, hogy mikor indul a vonata.
- Tizenegykor - felelte az asszisztens.
Mivel a kérdés és felelet percében déli tizenkettő múlt éppen, a tudós rögtön arra gondolt, hogy ez este tizenegyet jelent. Annál is inkább, mert magánbeszélgetésben az esti tizenegyet is csak egyszerűen "tizenegy"-nek mondjuk, és nem "huszonhárom órá"-nak.
A tudós este kényelmesen megvacsorázott, majd becsomagolt, fél tizenegykor telefonon rendelt egy taxit, elbúcsúzott a feleségétől, beült a taxiba, és kirobogott a Déli vasútra. Mivel a vonata már délelőtt tizenegykor elment, s a legközelebbi csak másnap délelőtt indult, a tudós beült egy másik taxiba, és visszarobogott a lakásához.
Amint kiszállt az autóból, egy röpke tekintetet vetett a házára. Megdöbbenve látta, hogy a ház első emeletének két ablaka világos.
- Hallatlan! - mérgelődött a tudós. - Alighogy kiteszem a lábam a házamból, máris betörők garázdálkodnak benne.
És a tudós elindult, hogy rendőrt keressen. Egyrészt azért, hogy a betörő hurokra kerüljön, másrészt, mert nem mert egyedül fölmenni a lakásába.
Talált egy rendőrt, elmesélte neki szörnyű gyanúját. Együtt mentek az őrszobába, ahol két másik rendőrt vettek magukhoz segítségül. Elindultak négyesben a házhoz.
Fölkeltették a házmestert, s fenn ő nyitotta ki a lakásajtót.
Szótlanul, nesz nélkül haladtak az első szoba felé. Az egyik rendőr a revolverét maga elé tartva, óvatosan kinyitotta az ajtót. Mögötte a másik két rendőr, leghátul a tudós. Lábujjhegyre állva, lélegzetüket visszafolytva vártak.
Az ajtó kitárult, és ott ült a szobában, egy kényelmes karosszékben a tudós felesége, s gondolataiba merülve terítőt horgolt.
... Semmi különös nem történt, csupán azt felejtette el a tudós, hogy már fél éve megnősült.